Riasztórendszerek

Riasztórendszerek telepítése

Riasztórendszereket csak előzetes helyszíni felméréssel és a megrendelői igények feltérképezése után lehet jól konfigurálni. Az alábbiak a lényegesebb szempontok riasztórendszer tervezéséhez:

  • Mekkora, milyen jellegű a védendő terület?
  • Csak épület, vagy kültéri védelem is szükséges?
  • Épület esetén milyen a falazat anyaga?
  • Mennyi és milyen nyílászáró van az épületen?
  • Milyen jellegű és mekkora a védendő érték?
  • Van-e szükség speciális érzékelőkre?
  • Milyen értesítőeszközre, kommunikációs módszerre van szükség?
  • Van-e igény plusz funkciókra (füst- vagy tűzjelzés, arra alkalmas eszközök vezérlése)
Ezeken kívül is felmerülhetnek még kérdések, például, hogy amennyiben lakásriasztóról van szó, van-e kisállat a lakásban, de még az is fontos (főképp a mozgásérzékelők miatt), hogy milyen állat.
Ahogy látható, sokrétű feladat egy riasztórendszerre szóló árajánlat elkészítése, rengeteg szempontot kell figyelembe venni hozzá, ezért is ragaszkodom a személyes felméréshez, egyeztetéshez.
Az árajánlat elkészítése során a MABISZ ajánlásait és természetesen a vagyonvédelmi rendszerekre vonatkozó MSZ EN 50131 szabvány előírásait is figyelembe veszem.
Az árajánlatot írásos formában az árajánlatkérőnek eljuttatom, elfogadása esetén szerződéses formába foglalom a tartalmát. Ennek a szerződésnek képezi részét a rendszeres karbantartásról szóló megegyezés is, ha a megrendelő igényli.
A szerződés aláírása után kezdődik a telepítés, majd a rendszer programozása, beállítása, illetve használatának ismertetése a megrendelővel. A munka végeztével számlát állítok ki az elvégzett feladatokról és telepítési jegyzőkönyvet készítek, ami tartalmazza a telepített rendszer típusát, specifikációját, a vonatkozó garanciális feltételeket illetve a tevékenységet szabályzó szabványok, jogszabályok hivatkozását és természetesen a saját adataimat, elérhetőségemet.

Riasztórendszerek karbantartása

Minden riasztórendszer igényel bizonyos karbantartást, komplexitástól, technológiától függően hol kevesebbet, hol többet.

Vezetékes rendszerek esetén kevesebb a karbantartási, ellenőrzési feladat, de a riasztóközpont és a sziréna szünetmentes áramellátását biztosító akkumulátorok állapotát ellenőrizni kell. Ezek ellenőrző mérését és adott esetben szükséges cseréjét egy évi egyszeri karbantartással lehet biztosítani.

Vezeték nélküli rendszerek esetén a riasztóközponttal kommunikáló szenzorok elemekkel működnek, ezeknek az elemeknek a rendszeres cseréje jelenti a vezetéknélküli rendszerek magasabb karbantartás-igényét.

A fentieken felül karbantartási feladat lehet még a központ programozásának frissítése, változtatása, belépőkódok megváltoztatása, törlése, a kommunikációs eszköz (ha van ilyen) beállításának frissítése, változtatása.



Miből áll, állhat egy riasztórendszer?

Az elengedhetetlen részek a riasztóközpont és a kezelő és persze logikus folytatása ezeknek legalább egy szenzor és egy jelzőeszköz.

Riasztóközpont

Ez a rendszer lelke, ez irányítja az összes többi részegység működését. Kell hozzá egy tápegység, ami 230V-os betáplálással működik, így a központnak szüksége van egy dugaljra, vagy fix 230V-os bekötésre. További szükséges tartozék egy szabotázsvédelemmel ellátható fémház, amibe a központ és a táp, illetve a központ szünetmentes áramellátását biztosító akkumulátor kerül. A szabotázsvédelem egy zárat és egy olyan kapcsolót jelent, aminek a nyitása a megfelelő kód nélkül riasztást indít.

Kezelőpanel

Ez jelenti a kapcsolatot a használó és a rendszer között, ezen keresztül lehetséges programozni, beállítani a rendszert, visszajelzi a szenzorok és rajtuk keresztül a riasztási zónák állapotait és persze ezen élesíthető és hatástalanítható a riasztó. Sokféle létezik, az egyszerű gombos paneltől az érintőképernyősig, változatos árakkal.

Jelzőeszköz

Ez jellemzően egy sziréna, amely lehet kül- vagy beltéri szerelésű, villogóval egybe épített vagy anélküli egység. A kültéri, villogós modellekben szükség van egy akkumulátorra is, ami biztosítja hogy az áramellátás megszűnése esetén is működhessen és szabotázsvédett maradhasson a jelzőeszköz.

Szenzorok

Ez a legnagyobb halmaz, sokféle szenzor kapható a riasztóközpontokhoz, a legjellemzőbbek a mozgás- és nyitásérzékelők, ezeken kívül létezik még üvegtörés érzékelő, rezgésérzékelő, vízérzékelő is. Ahogy látható, elég sok védelmi lehetőséget adhat egy jól telepített és konfigurált riasztórendszer.

  • Mozgásérzékelők – ahogy a nevük is mondja, ezek a védett helységben történő mozgást hivatottak érzékelni, az általánosabb az infrás mozgásérzékelő, az ára miatt kissé kevésbé elterjedt radaros érzékelő, illetve ennek kombinált változata is létezik. Elérhetőek „kisállat-védett” változatban, ami azt jelenti, hogy kutyákra nem jeleznek be, ahol macskákat tartanak élesített riasztórendszer mellett, oda nem ajánlunk mozgásérzékelőt telepíteni, mert a macskák könnyedén ugranak akkorát, hogy a mozgásérzékelő túl sok infranyalábját szakítják meg, ezáltal a „kisállat-védettség” ellenére riasztást vált ki a szenzor.
  • Nyitásérzékelők – ebben a kategóriában is van választék, felületre szerelhető vagy befúrható, különféle anyagú és színű érzékelők érhetőek el, alkalmazkodni tudunk bizonyos határok között a felhasználó igényeihez. Ezek az érzékelők mindig két darabból állnak, az egyik darab kerül a keretre, a másik pedig a nyílászáróra.
  • Üvegtörés érzékelők – higanyos érzékelőkkel, amik az érzékelőben lévő higanycsepp elmozdulására riasztanak vitrinek, üvegezett szekrények, belső üvegajtók védhetők, az akusztikus üvegtörés érzékelők a védett üvegfelület felé irányított mikrofonnal az üvegtörés magas frekvenciájú, vagy az ütések alacsony frekvenciájú hangjaira indítanak riasztást, utóbbiakat jellemzően épületablakokhoz, ajtókhoz lehet használni.
  • Egyéb érzékelők – pl. rezgésérzékelőt széfek védelméhez lehet alkalmazni, de létezik mondjuk értékes műtárgyak alá beépíthető elmozdításérzékelő, vagy a láthatatlan kerítésként funkcionálni képes infrasorompó is.

Riasztóközponthoz csatlakoztatható egyéb komponensek

Lehetnek pl. IP vagy GSM átjelzők, amik lehetővé teszik, hogy távfelügyeleti szolgáltatás igénybevétele nélkül is távoli értesítést kaphassunk a riasztásról. IP modul esetén aktív internet kapcsolatra van szükség, míg GSM modulnál SIM kártyát kell az eszközbe helyezni és gondoskodni arról, hogy a SIM kártyán legyen annyi egyenleg, hogy a modul tudja küldeni az SMS-t, amikor az szükséges. Az IP modulnak nincs ilyen, folyamatos felügyeletet igénylő része.

További külső eszköz lehet pl. zónabővítő modul, ami a riasztóközponttal kezelhető zónák és ezáltal szenzorok számát tudja növelni. Ezen kívül a legtöbb központ tud kezelni programozható kimeneteket, amikkel a központ által észlelt esemény esetén további akciókat lehet indítani, eszközöket lehet vezérelni.

Milyen márkát válasszunk?

A piacon rengeteg márka terméke elérhető, én a Paradox nevű gyártó termékei mellett tettem le a voksomat, az ő termékeiket telepítem.